Hírek
Sportos tanárok – Piroska László
Piroska László Tanár Úr vall a sport iránti szenvedélyéről, fogadjátok sok szeretettel:
Egyéni sportok vagy csapatjáték? A két terület nálam mindig összekapcsolódott, az egyéni sportokra mindig szükségem volt, hogy megfelelő edzettségem legyen a labdajátékokhoz. Hetente több alkalommal futok a kinti szabad levegőn, míg télen kissé ritkábban az úszás is bekerül a sportos programjaim közé.
A labdajátékoknak van egy különleges varázsa, mert amikor pályára lépek, akkor megszűnik számomra a külvilág, megszűnnek a mindennapos gondok, problémák, és csak a játék számít 1-2 órán keresztül.
Már kölyök koromtól a foci szerelmese lettem. A gimnáziumban angol és német nyelvet tanultunk, és a testnevelés órákon gyilkos angol-német csatákat vívtunk egy váci focipályán. Az egyetem évei alatt a geológus bajnokságokra csak úgy tudtunk benevezni meteorológus csapatként, hogy sikerült két matematikus idegenlégiós hallgatót is betenni a csapatba. Ez nagyon jó húzásnak bizonyult, mert így végül a 80-as évek végén a legendás Berde TE három egymás utáni alkalommal is elnyerte a kupát.
A vári kollégiumban – ahol korábban még az Illés zenekar játszott – rendszeresen Martini kupákat szerveztünk, a fődíj „csak” egy üveg Martini volt, de a presztízs miatt itt is óriási csatákat vívtunk.
A meteorológus pálya elhagyása után is évtizedeken keresztül együtt fociztam a meteorológus dolgozókkal. Néhány lelkes meteorológus jó kapcsolatokat ápolt a környező országok meteorológiai intézményeivel. Így sikerült nemzetközi meccseket is játszanunk, többek között Bécsben, illetve Frankfurtban. Hazai vizeken Vissy Károly ápolt jó kapcsolatokat a zalaszántói lakosokkal, melynek során Zalaszántón rendszeresen szerveztek évente egyszer focimeccset a szántói öregfiúk és a meteorológusok között. Sajnos az egyik alkalommal egy óriási ziccert szalasztottam el, amikor senkitől sem zavartatva 10 méterről a kapus ölébe rúgtam a labdát. Szerencsétlenségemre az esti híradó sportműsora éppen ezt a jelenetet adta le a meccs összefoglalójaként.
Munkahelyemen a Fiastyúk utcai tornaterem máig nosztalgikus emlékeket idéz fel. A főiskolai évek legemlékezetesebb pillanatai mindig is az itt vívott tanár-diák kosár és foci találkozói voltak. Ezen kívül szerda délutánonként egy kis lelkes tanári csapattal órákon keresztül kosaraztunk, fociztuk, röpiztünk, sőt olykor-olykor floorballt játszottunk.
A kerékpár több szempontból is kilóg a többi sportág közül. Számomra a legalkalmasabb eszköz egy kiránduláshoz, mert sebessége alapján egy adott napon sikerül nagyobb távolságot megtennem, például körbetekerni a Fertő tavat. A kerékpár révén sikerült alaposan feltérképeznem a Pilist és a Börzsönyt. Másrészt nagyon jó mozgásforma, mert terheli meg a szervezetet.
Kerékpározásnál többször tűzök ki magamnak célokat. Ilyen például, amikor a kerekezést összekötöm az úszással. Először felülök a nyeregbe, eltekerek egy közeli kis tóhoz, ahol fürödni is lehet, majd úszok egy órát, és utána újra nyeregbe pattanok, végül hazafelé vetem az irányt.
A sportban a rendszerességet tartom a legfontosabb tényezőnek. Nagy célokat, nagy távokat sosem tűztem ki magamnak. Olykor kacérkodtam a gondolattal, hogy lefutom a maratont, de ez már azt hiszem sosem fog megvalósulni, de nem is bánom.
Sok sikert, és még több megvalósuló sportkihívást kívánunk a Tanár Úrnak.
