Hírek
Sportos Tanárok az Edutuson II. rész – dr. Juhász Krisztina
Hírlevelünk előző számában Gondos Bori tanárnőt kérdeztem sportmúltjáról, jelenéről. A következő sportos tanáron sem sokat kellett gondolkoznom, hiszen évek óta beszélgetünk szünetben, közös ebédek során a futásról, hosszútávfutásról. Nagy példaképem lett az idők során. Nem is lehetne ő más, mint dr. Juhász Krisztina tanárnő, aki most már nemcsak velem, hanem Veletek is megosztja, hogy mitől lesz szerelmes az ember a hosszútávfutásba. Sok szeretettel ajánlom nektek Krisztina beszámolóját:
4 évvel ezelőtt kezdtem el futni, egy kóbor ötletből („futok egyet kora reggel az ébredező tengerparton”) örök szerelem lett. A futás az életem szerves részévé vált. Hetente 3-4 alkalommal futok, télen-nyáron mindig a szabadban, heti szinten felkészülési időszaktól függően 40-60 km-t.
Időközben különböző versenytávokat tűztem ki célul: először félmaratont, majd a maratoni távot. Első maratonomat 2016 októberében futottam, fizikálisan 6 hónapon keresztül, heti 4 edzéssel készültem. Amit lehet, előre elolvastam a maratoni távról, a versenyről, hogy mentálisan is készüljek rá, hiszen tudtam, hogy egy ilyen távot főként fejben kell összerakni, ott dől el, hogy végig tudom-e csinálni. Igazak azok a futó alapigazságok, hogy „egy maraton nem két félmaraton” és hogy „A maraton 30 km-nél kezdődik”. Egészen addig csak olyan, mint egy hosszabb edzés. A különbség, hogy féltávnál még egyáltalán nem érzel fáradtságot, csak élvezed a futás örömét. Az első maratonom előtt 30 km-nél hosszabb távot nem futottam, így már nagyon vártam, hogy „vajon mi lesz 30 km után”? És a válasz engem is meglepett: A fáradtságon túl valami más is van. Megváltozik az érzékelésed: a külvilág valami furcsa képpé mosódik össze, hallod ugyan a szurkolókat, nagyon jól tud esni egy bíztató mosoly, egy pacsi, de ott már kezdetét veszi valami mély, bensőséges állapot, nem marad más, csak Te. Önmagad, valami egészen mély befelé fordulás. Keményen megküzdesz minden kilométerért, de egyetlen pillanatra sem fordul meg a fejedben, hogy feladd, mert bízol önmagadban, az elvégzett munkában, tudod, hogy több száz, több ezer kilométer van a lábadban, ami mind ahhoz kellett, hogy megélhesd ezt a pillanatot: aznap, éppen akkor teljesítsd a távot. Az a 42 195 méter egy önismereti utazás. Ami aztán erőt ad az élet minden területén, mert ráébredsz: képes vagy a határaidon átlépni. Az első maraton célba érkezésének öröme szavakkal leírhatatlan: életem 5 meghatározó élményének egyike. .Megerősítve egy újabb alapigazságot: A maratoni futók 90%-a célbaérés után fejben már a következő maratonjára készül. Így van ez nálam is: minden év egy újabb ciklust jelent. És persze közben igyekszem más versenyekkel színezni a felkészülést: tavaly vettem részt első alkalommal a Kékes futáson (Mátrafüred-Kékestető, 11,6 km-es rövid táv, amit a 671 méter szintemelkedés tesz izgalmassá), idén először 12 fős csapatban futottuk körbe a Balatont. A terveim: idén egy újabb Kékesfutás júniusban, majd októberben a harmadik maratoni verseny. Jövőre pedig megismerkedem egy újabb kihívással: maximum 4 fős csapattal tervezzük az indulást az Ultrabalatonon (221 km). Mindehhez nagyon fontos a családom támogatása is: ők azok, akik már hozzászoktak, hogy hajnalban kelek, hogy mire a család kezdi a napot, én már túl legyek az aznapi edzésen, és hogy nyaralásra készülve a futócipő az első, amit beteszek a bőröndbe?
Sokan teszik fel nekem a „Miért futsz?” kérdést. A válasz röviden annyi, hogy mert jól esik. A futás energetizál, kikapcsol, örömmel tölt el, erősíti az immunrendszert, a keringést. És egyúttal személyiséget is fejleszt: céltudatosságra, kitartásra, alázatra nevel, állóképességet ad fizikai és mentális értelemben egyaránt. De leginkább azt a tudatállapotot szeretem, amit a hosszútávfutás okoz. Egyfajta meditáció. Nádas Péter megfogalmazásában: „A percepció az ösztönösre áll át, hiszen az egész szervezet a légzéshez és a lépéshez, pontosabban e kettő koordinációjához igazodik. A koncentráció azzal van elfoglalva, hogy a kettőnek milyen egymáshoz a viszonya, figyeli, kedvező-e”. Aki fut, tudja miről beszélek, aki nem, próbálja ki! Érdemes. És egy hely még kiadó jövőre az Ultrabalatoni csapatunkban…?
Sok sikert kívánunk az Ultra Balatonhoz! Fantasztikus verseny, szuper hangulat.
