Hírek

Miért fárasztó a digitális oktatás?

Írta: Dr. Deés Szilvia

Olvasási idő: kb. 3 perc

4 szerepkör, amiben kifáraszt bennünket a digitális oktatás – Te melyikbe tartozol?

Digitális (online?) oktatás. Lehet jól csinálni, lehet élvezni vagy éppen gyűlölni, de egy biztos: az utóbbi hetekben szinte senkit sem hagyott hidegen és senki sem maradt ki belőle:

  • akár diákként, alkalmazkodva a tanárok digitális írástud(atlan)ságához,
  • akár a tanár szerepet átvenni kényszerülő szülőként, megküzdve a hómofisz és az oktatás koronavírus-kihívásaival,
  • akár „csak” elszenvedő családtagként, rákényszerülve, hogy ne beszéljük meg a tegnap éjszakát a konyhából kiabálva, mert lehet, hogy párunk éppen órán van,
  • akár pedagógusként, tanárként azon aggódva, hogy “átmegy-e” a mondanivalónk.

Szinte mindegyik szerepet volt szerencsém kipróbálni az elmúlt időszakban, és mit mondjak: igen tanulságos, néha felettébb vicces tapasztalatokkal lettem gazdagabb. (A cikkben olvasható példák ugyanis mind megtörténtek.)

#diákként

„Ahány ember, annyiféle” tartja a mondás és ez bizony igaz az online kapcsolttartási szokásainkra is. Csak az Edutus Egyetem kereskedelem és marketing szakon oktató kollégái 6 (!) platformot használnak az online órák megtartásához a webináriumi közös Skypeon kívül (Kahoot, Google Classroom, Neptun, Prezi, Google Forms, Coospace). Mert a legjobbat akarjuk a hallgatóknak: színesíteni az órákat, megmagyarázni az érthetetlent. Ők pedig hősiesen alkalmazkodnak hozzánk, miközben a legnagyobb kihívásuk valószínűleg nem is ez, hanem hogy hogyan tartsák fent figyelmüket, miközben ki is lehet szaladni a konyhába, otthon vannak a szülők, vagy levelezősként a gyerekeik, akik éppen legózni szeretnének apával, miközben neki órája van!

#szülőként

A megannyi online szoftver és alkalmazás a szülőknek is kihívás: mikor, mit és hova kell feltölteni? Hogyan magyarázzuk el az anyagot a gyerekünknek akkor, ha a tanár által átküldött csillivilli, képekkel teli látványos ppt-ből fogalmunk sincs mit kellene megtanulni…szerencsére a gyerekeink sokkal bölcsebbek és türelmesen kivárják, amíg mi bénázunk.

#családtagként

Kihívás otthon lenni, és mégis kirakatban. Sosem tudni, hogy éppen valamelyik családnak be van-e kapcsolva a kamerája vagy a mikrofonja, és aggodalmas pillantást vetni a laptopra, amikor hazaérve ledobjuk magunkról a pólónkat.

#tanárként

Tanárként újra átélni az első órák izgalmát, kétszer-tízszer (ki mennyi) annyit készülni, mint korábban, begyakorolni a technikát és felkészülni a leglehetetlenebb helyzetekre: tovább beszélni akkor, amikor a gyerekem a székem alatt mászik ki a konyhába, nehogy benne legyen a képben, azután hallgatni ahogy halrudacskát süt és azon aggódni, vajon a diákok is hallják-e az olaj sercegését? Vagy rezzenéstelen arccal tudomásul venni, hogy miközben töltőre teszem a laptopom, leverem a fejem fölül a virágcserepet. Vagy udvariasan türelmet kérni az online lévőktől, amíg kiszaladok lekapcsolni a villanyórát, mert füstöl a bojler…mindenki tudna mesélni.

Miért éljük meg ekkora kihívásként ezt a helyzetet? Hiszen az online kommunikációnak számos előnye van, a legfontosabb, hogy valóban legyőzi a távolságot (és sokszor még az időt is)! Miből ered akkor a kihívás? Az online kapcsolattartás egyszerűem FÁRASZTÓ. Több okból is.

#nonverbális kommunikáció hiánya

Amikor kommunikálunk számos olyan hatás, inger ér bennünket, amelynek közvetítésére az online tér nem alkalmas: illatok, mozdulatok, testtartás, egy csomó nonverbális jel, amelyet online nem látunk, nem érzünk, nekünk kell kitalálnunk, helyettesítenünk, vagy éppen nélkülöznünk. Némiképp segít, ha a hallgatók videóképét is látjuk, ám éppen az ő fogyasztási szokásaik és a generációs különbségeink miatt ez csak ritkán adatik meg.

#eltérő digitális nyelvezet

Ráadásul mindenki máshogy kommunikál, s nehéz kezelni amikor az egyik diák szóban felel egy kérdésre bekapcsolva a mikrofonját, a másik cseten válaszol, a harmadikról pedig azt sem tudjuk ott van-e még az online térben.

Eltérő a digitális nyelvünk, s mintha hirtelen bábeli környezetbe cseppennénk. Emiatt aztán sokszor annyira elfáradunk, mintha egy multi társaságban ülnénk, ahol mindenki más nyelven beszél. Léteznek például

  • a gif-ekkel, mémekkel, emojikkal kommunikáló humorosak,
  • a mindent kiguglizó, linkeket küldözgető tájékozottak
  • a nagyon ráérő, mindent kihasználó, az offline világot online-ná alakító aktívak
  • a folyamatosan a vírusról beszélő aggodalmaskodók, s minezek nyelvjárásai.

#a testi érintkezés hiánya

A digitális nyelveket Hernádi Kata állította párhuzamba egy érdekes cikkben Gerry Chapman jól ismert szeretetnyelveivel. /https://pszichoforyou.hu/digitalis-szeretetnyelv-lelekerosito/

“Chapman ötödikje, a testi érintés szeretetnyelve – ez az, amiből most szinte biztos, hogy mindenkinek kevesebb jut, mint ahogyan szeretné. ” – és ezért is fáradunk.

Oldalunk cookie-kat („sütiket”) használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat.
További információ itt.
Elfogadom


Hallgatói felület Oktatói felület

Duális képzések

A duális képzési forma olyan, a felsőoktatás és a gazdasági szereplők együttműködésével megvalósuló speciális gyakorlatorientált felsőoktatási képzés, melynek során a hallgatók már képzési idejük alatt közvetlenül megismerhetik a munka világát, részesévé válhatnak a munkafolyamatoknak, valamint a hagyományos képzésekhez képest jóval több időt tölthetnek a szakmai kompetenciák gyakorlásával.

Bővebben
Újdonság

Edutus képzés ajánló

Alkalmazásunk segít megtalálni a számodra legmegfelelőbb képzéseinket.

MEGNÉZEM
Új