Már elérhetőek államilag támogatott helyek nem csak mesterképzéseken, hanem nappali tagozatos, alapképzési szakokon is!

Hírek

A nagy kérdés: mit tanulunk a járványból?

Írta: Dr. Sárkány Péter

Olvasási idő: kb. 6 perc

Minden azon múlik, hogyan gondolkodunk a dolgokról, most éppen a járványról? Hogyan tekintünk a koronavírus miatt kialakult helyzetre? Van, aki átokként, van, aki áldásként. Van, aki figyelmeztetésként. És van, aki lehetőségként.

Lehetőségként tekinthetünk rá, hogy amit eddig elmulasztottunk, most bepótoljuk. Lehetőségként élhetjük meg, hogy átgondoljuk dolgainkat, és ahol szükséges, ott változtassunk. Lehetőséget láthatunk abban, hogy amit majd valamikor meg akartunk tenni a jövőben, azt most tegyük meg. És nagyon bízzunk abban, hogy nem elszalasztott lehetőség lesz mindez, ha visszatekintünk rá.

Közismert, hogy nagyon sok időt, energiát, pénzt jelent az utazás mindenki számára a munkahelyre, az oktatási intézménybe, miközben egy sor dolgot (ha nem is mindent) meg lehetne egyszerűbben, utazás nélkül is oldani. A járvány felerősítette ennek lehetőségét. Lásd a home office munkavégzési forma kiterjesztését, és az otthonról tanítást. Nem kevés olyan cég van, aki a mostani tapasztalatok alapján biztosítani szeretné a dolgozóinak ezt a megoldást. Hiszen valljuk be, ez a vállalatnak, intézménynek költségmegtakarítást jelenthet, miközben a hatékonyság nem romlik, és sok dolgozó is örül ennek a megoldásnak. (Az amerikai GitLab cég – még a járvány kitörése előtt készített – felmérése[1]szerint az otthonról dolgozók általában elégedettek ezzel a munkavégzési formával. A Zerohedge felmérése[2] alapján a megkérdezettek fele a járvány lecsengése után is inkább otthonról dolgozna. Nálunk az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára szerint[3], ha a járvány alatti tapasztalatok kedvezőek, akkor a cégeknek hasznos lehet fenntartani ezt a munkavégzési formát.)  Persze számos hátrány, probléma is adódhat a home office-ból, és biztos, hogy nem mindenki vállalná ezt a megoldást, mert nem, vagy csak nehezen tudná megoldani. Át kell gondolni ezt a munkaformát, ki kell találni a negatívumok csökkentésének módját, és erre most lehetőség is lesz. Felhasználói oldalról is kellőképpen támogatnák ezt a megoldást, mivel egyszerűbb, kényelmesebb lehet. Például az oktatás területén a hallgatói vélemények ezt alátámasztják, hiszen a Huawei Technologies Hungary felmérése[4] szerint a tanulók kétharmada a járvány elmúltával az online oktatás lehetőségét megtartaná, míg tizedük csak az online térben szeretne tanulni. Igaz a tanulók felét az online oktatás kevésbé köti le, és nehezebben is tanul. És tudjuk, hogy nem kevés tanuló[5] kimaradt ebből az oktatási formából az eszközök (infrastruktúra) hiánya miatt. Valószínűleg az általános iskolák alsó tagozatos tanulóinál nem célszerű a digitális oktatásra áttérni, és a többi területen is jól átgondolt módon kell lépéseket tenni ebbe az irányba. És azzal is teljesen egyet kell érteni, hogy sok esetben nem volt digitális oktatás, amit annak neveztek, illetve sokaknak idő kell ahhoz, hogy átálljanak erre a formára. Ennek egyáltalán nem mond ellent az, hogy a kormány összességében sikeresnek és eredményesnek ítélte meg a digitális oktatást.[7]

Az otthonról tanítás kényszere rávilágított arra is, hogy a tanítás módszerein változtatni kell.[8] A Z-generációnak, és pláne az alfa-generációnak már mást és más módon kell oktatni, a digitális oktatás formáit, módszereit nagyon gyorsan el kell terjeszteni. Ehhez persze sok segítséget kell adni a tanároknak, diákoknak, és a technikai feltételeket minél előbb meg kell teremteni. Vagyis a már meglévő fejlesztéseket, programokat, kezdeményezéseket[9] fel kell gyorsítani, ki kell terjeszteni. Persze a digitális oktatás önmagában kevés, a sikerhez a szemléleten, a hozzáálláson is változtatni kell, amit a mostani nehéz helyzet kikényszeríthetett. (Például azt, hogy a hallgatókat partnerként kell elfogadnunk az oktatás során.) Érdemes lenne az otthonról való oktatásról (tanár-diák-szülő szemmel) a tapasztalatokat, véleményeket megosztani.

A járvány nyomán kialakult állapot azt is egyértelművé tette, hogy a digitalizációs technika sok területre kiterjeszthető, és a folyamat felgyorsítható. Pontosan tetten érhető ez a vásárlási technikáknál és mindenféle ügyintézésnél. Az online vásárlások nagyon gyors felfutása, a digitális ügyintézések kialakítása, elterjesztése pontosan jelzi ezt. A Mastercard kutatásából[10] kiderült, hogy a magyar válaszadók 39 %-a a járvány ideje alatt bankolt először online módon. A cégek és az intézmények nagyon gyorsan tudtak reagálni az új helyzetre. Az, hogy időnként gondok voltak a rendszerrel, az a nagyon gyors reakcióknak, és a nem elégséges technikai feltételeknek tudható be. De pont ezek a tapasztalatok segítenek a továbblépésben. Bízhatunk abban, hogy ezek a folyamatok egyre több területet fognak felölelni.

Ahogy abban is, hogy átgondoljuk fogyasztói-vásárlói szokásainkat. Különböző felmérések igazolják, hogy ezen a téren radikális változások történtek[11]. Igaz, ez pillanatnyilag inkább kényszer szülte dolog, mint tudatos döntés. Ám azt, hogy az utóbbi szempont lesz domináns a közeljövőben, azt jól jelzi az Ernst and Young felmérése[12], amelyben a fogyasztók 42 %-a vélekedik úgy, hogy gyökeresen megváltozik a vevői magatartás, és a fogyasztók a jövőben előnyben részesítik a belföldön előállított, társadalmilag hasznos termékeket. A járvány rávilágított arra, hogy egy sor termékre valójában nincs vagy nem olyan mértékben van szükségünk, mint ahogy eddig hittük. Ugyanakkor, más termékek, szolgáltatások fontossága felértékelődött. Ez lényegesen segítheti az otthoni digitalizáció felfutását is.

A fogyasztói magatartás változásához szorosan kapcsolódik a környezettudatosság kérdésköre. A kevesebb szennyezést meghálálta a természet: tisztább lett a levegő, újra tó lett ott, ahol annak korábban annak csak a nyoma látszott[13], nincs annyi kibocsátott káros anyag, vagyis élhetőbbé vált a világunk. Még ha ebben várhatóan lesz visszalépés, a lehetőség adott egy kicsivel más hozzáállásra. Többek között a The Guardian-ban megjelent cikk[14] is felhívta a figyelmet arra, ha a járvány miatti termelési, utazási és fogyasztási szokásaink változása hosszabb távon is érvényes lesz, akkor ez kedvezően hat környezetünkre. Igaz, egyrészt a járvány a környezetszennyezés csökkenés mellett annak növekedését is magával hozza[15] (például a védekezéshez használt egyszer használatos felszerelések miatt), és másrészt a koronavírus okozta veszély elmúltával – ahogy a 2008-as válság után is tapasztalható volt – jelentősen megnő majd a környezetkárosítás részben a termelés felfuttatása, részben a környezetvédelmi beruházások elmaradása miatt.[16] De a lehetőségünk megvan egy környezettudatosabb magatartás felé való elmozdulásra, és talán időt nyerhetünk a klímakatasztrófa bekövetkezésével szemben.[17]

A járvány arra is felhívta a figyelmet, hogy mennyire fontosak a családi-baráti kapcsolatok, és mennyire fontos ezeket óvni, ezekre időt szánni. Igaz, pont ezek hiánya miatt valójában fájdalmas lehetőségként éltük ezt meg. Pontosan tudjuk, ahhoz, hogy igazán értékeljünk dolgokat, éppen azok hiánya segít hozzá. A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) felmérése is alátámasztotta, hogy a járvány idején felértékelődött a család szerepe.[18] Az elmúlt időszak sokakat elgondolkodtatott arról, mit jelent a másokhoz való szolidaritás, a másokról való gondoskodás, a mások segítése, vagyis mit jelent az, hogy másokkal együtt, közösen, egy társadalomban élünk. A járvány előtti időszakokhoz képest a lehetőség még inkább adott arra, hogy máshogyan álljunk dolgokhoz, másokhoz, érzésekhez. Bízhatunk abban, hogy lesznek olyan változások, amelyek hosszabb távon kihatnak kapcsolatainkra, gondolkodásunkra, értékrendünkre.

A sort még biztosan lehetne hosszasan folytatni. Nem beszélve, ha a lehetőségeket kiterjesztenénk országokra/társadalmakra, vagy kicsit fellengzősen az emberiségre. A lehetőséget tehát megkaptuk, rajtunk múlik, hogy élük-e ezekkel, vagy visszakerülünk ugyanoda, ahol a járvány előtt voltunk. És ma már – a pozitív és negatív tapasztalatok alapján – azt is látjuk, hol, milyen területeken és hogyan lehetne ezeket a változtatásokat igazán jól csinálni.

Oldalunk cookie-kat („sütiket”) használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat.
További információ itt.
Elfogadom


Hallgatói felület Oktatói felület

Duális képzések

A duális képzési forma olyan, a felsőoktatás és a gazdasági szereplők együttműködésével megvalósuló speciális gyakorlatorientált felsőoktatási képzés, melynek során a hallgatók már képzési idejük alatt közvetlenül megismerhetik a munka világát, részesévé válhatnak a munkafolyamatoknak, valamint a hagyományos képzésekhez képest jóval több időt tölthetnek a szakmai kompetenciák gyakorlásával.

Bővebben