Hírek
Turisztikai Csúcstalálkozón érvelt az ágazat jobbításáért a szakma
Az Utazás Kiállításon rendezték meg a már hagyományos, Hungexpo és a KKVHÁZ közös Turisztikai Csúcstalálkozóját, a szakma vezető képviselőivel. Az ágazat érdekképviseletei, a turisztikai vállalkozások, szolgáltató és beszállító szervezetek vezetői „kerekasztalnál” vitatták meg a turizmus aktuális ügyeit.
A szakemberek az ágazat finanszírozásának, az adórendszer, a turizmus versenyképességének és a szakképzés kihívásaira keresték a megoldást.
Nem panasznapot tartunk – emelte ki Gulyás József KKVHÁZ Zrt. vezérigazgatója –, hanem a kerekasztalnál kialakított megállapításokat és javaslatokat egy csomagban foglaljuk össze és megfontolásra átadjuk a kormánynak – hangsúlyozta.
Az idei csúcstalálkozón a tavaly felvetett kérdések is újra felmerültek. A szakma vezetői elsőként az állam turizmus szabályozásával foglalkoztak. Marjay Gyula, a VOSZ Budapest Pest-megyei Regionális Szervezet (BPMRSZ) elnöke, megemlítette egyebek közt azt is, hogy a turizmusban 5 százalékos adókulcsot tartanának ösztönzőnek, továbbá megfontolandónak tartaná a reprezentációs adó eltörlését és a minimálbér valamint a garantált bérminimum újragondolását az ágazatban.
Van-e nemzetközileg eladható termékünk és a piacra viteléhez szükséges marketingünk?” — tette fel a kérdést Gulyás József, a c. főiskolai docens, a találkozót szervező KKVHÁZ Zrt. vezérigazgatója. Pintér Katalin, a Gerbaud ügyvezető igazgatója úgy látja, hogy nem tudjuk, mink van, ha pedig tudjuk, élni nem tudunk vele. Többeket aggaszt, hogy az első negyedév vége fele még mindig nem ismerjük az idei marketingtervet.
A szakképzés megreformálását Dr. Jandala Csilla, az Edutus Főiskola rektorasszonya szorgalmazta. A szakember kevesli a gyakorlati képzésre fordított időt. A rektorasszony kétségeinek adott hangot a csökkenő népesség következtében egyre alacsonyabb hallgatói létszám miatt várható munkaerőhiánnyal kapcsolatosan.
Gál Pál Zoltán a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) elnöke a deregulációval és a bürokrácia csökkentésével egészítette ki az elhangzottakat. A teljes turisztikai szektort át kellene világítani, egyebek közt az áfa megfelelő mértékének meghatározása miatt – javasolta.
Ismét felmerült, hogy a turizmusnak, bár a magyar gazdaság húzóágazata és jelentős tartalékai vannak, nincs önálló kormányzati képviselete/minisztériuma. Több hozzászóló kifejezte reményét, hogy a Magyar Turisztika Ügynökség új feladatkörében egységes irányítást képvisel majd. Ez azért is fontos lenne, hogy „ne ugráljanak a koncepciók” – hangsúlyozta Karsai Árpád szakértő, a Turisztikai tanácsadók szövetségének elnöke.
Magyarics Gábor, a Magyar TDM szövetség alelnöke az új turizmusfejlesztési törvény változásainak a régiók helyett a térségek, és ezek között is kiemelt térségek értelmezésére, de leginkább a fejlesztésekre vonatkozó új lehetőségek értelmezésére hívta fel a figyelmet. Felmerült az egészségturizmus eddig kiaknázatlan szegmenseinek fejlesztése, a kongresszusi turizmus fellendüléséhez szükséges nagy befogadású kongresszusi központ 20 éve halogatott megépítése. A szakemberek nem tartják szerencsésnek a cafetéria és a Szép Kártya idei átalakítását, amelyek a turizmus számára piacot jelentettek.
A turisztikai vállalkozások finanszírozására – osztrák minta alapján – szükséges lenne egy turisztikai bank létrehozása is, mivel az állam egyre inkább kivonul a turisztikai beruházások támogatása mögül, az EU-pályázatok sem preferálják ezeket, tehát rövid időn belül piaci alapon kell a fejlesztési elképzeléseket megvalósítani.
Kelecsényi Ágnes a Turizmus Kft. marketing igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a sikeres ország–marketing nem nélkülözheti az állam szerepvállalását. A kis- és középvállalkozások egyébként is hátrányban vannak a pályázatoknál, amelyek gyakorlatilag a nagy, tőkeerős vállalkozások számára nyújtanak kedvezményeket. A magyar turizmus versenyképessége ma már nem megfelelő, ehhez fontos feltétel a szakképzés magas szintre emelése is.
Forrás: www.kkvhaz.hu, www.turizmusonline.hu
