Hírek

Generációk közötti összefogás és fenntartható jövő: Nemzetközi workshop az Edutus Egyetemen

Az Edutus Egyetem budapesti campusa adott otthont annak a nagy sikerű, angol nyelvű szakmai workshopnak, amely Európa aktuális demográfiai és gazdasági kihívásait vizsgálta a generációk közötti szolidaritás és a kreatív ipar tükrében.

Európa jelenleg olyan összetett kérdésekkel néz szembe, mint az elöregedő társadalom, a digitális transzformáció és a globális versenyképesség megőrzése. A rendezvény központi célkitűzése az volt, hogy a demográfiai változásokat ne csupán kockázatként, hanem kiaknázható lehetőségként mutassa be, hangsúlyozva a fiatalabb generációk felhatalmazásának és az idősebb korosztály méltóságának alapvető fontosságát.

Előadók és kulcsgondolatok

A workshop során neves nemzetközi és hazai szakértők járták körbe a témát:

• Louis Delcart (az Európai Régiók Akadémiájának igazgatósági tagja; a Brüsszeli Diplomáciai Akadémia előadója):
  • Előadás címe: Local and Regional Entrepreneurship: The Challenges for the Next Quarter of the 21st Century.
  • Az előadó részletesen elemezte az Európai Unión belüli generációs és kulturális különbségekből adódó stratégiai kihívásokat, rávilágítva a regionális vállalkozói kedv jövőbeli szerepére.
• Dr. Miklós Ilona (az Edutus Egyetem oktatója):
  • Előadás címe: Creative Industries and Generational Differences in the European Union.
  • Prezentációjában a kreatív iparban rejlő sokszínűséget, valamint a generációk közötti szakmai együttműködésekben rejlő szinergiákat mutatta be a hallgatóságnak.

Párbeszéd és nemzetközi kitekintés

A rendezvény kiemelt figyelmet fordított a Magyarországon élő és tanuló külföldi fiatalokra, akik számára a workshop kiváló platformot biztosított a szakmai diskurzusba való bekapcsolódáshoz. A szervezők tapasztalatai szerint a generációk közötti láthatóság és az interkulturális párbeszéd elengedhetetlen a jövő összehangolt, előremutató társadalmi és gazdasági politikáinak kidolgozásához.

Louis Delcart előadásában kedvenc témáival foglalkozott: a regionális fejlesztéssel, a fiatalabb generáció által támogatott körforgásos gazdaság trendjével, valamint a digitális evolúció előnyeivel és veszélyeivel. Bár tudta, hogy hallgatósága szinte kizárólag 30 kínai származású hallgatóból áll majd, akik közül néhányan Magyarországon születtek, úgy döntött, hogy nem a hallgatói kör sajátosságai alapján tárgyalja velük a vállalkozói szellemet, hanem inkább azt vizsgálja meg, hogy a helyi és/vagy regionális vállalkozások előtt álló kihívások – amelyek Európában (és Kínában is) a marketing szempontjából, vagyis a fogyasztói igények szempontjából merülnek fel a 21. század második negyedévének kezdetén – rájuk is vonatkoznak-e.

Véleménye szerint, ha a kiindulási pont nem a vállalat, hanem az általa kiszolgált ügyfelek – mind a B2B, mind a B2C – akkor négy fő kihíváscsoportot lehet megkülönböztetni: 1. Az egészségügyi kihívás, 2. A minőségi kihívás, 3. Az individualizációs kihívás és 4. Az energetikai kihívás. Ezek az üzleti közösség előtt álló általános kihívások olyan társadalmi-gazdasági nyomáselemek, amelyekkel a vállalkozók/jövőbeli vállalkozók jelenleg szembesülnek, és amelyekre megoldásokat keresnek. A vállalati kontextusban olyan vállalatokra utalt, amelyek elsősorban a közösségre vagy a székhelyüket körülvevő tartományra/földrajzi régióra koncentrálnak. Ezzel összefonódnak a helyi közigazgatási szervekkel, üzleti szervezetekkel és tudásközpontokkal is.

Dr. Miklós Ilona előadást tartott a magyarországi kínai közösség számára a magyarországi kreatív iparág lehetőségeiről. Számos példával illusztrálva a kínai származású magyar influencerek jelenlétét a közösségi médiában, bemutatta a hallgatóságnak, hogy a kreatív iparág milyen lehetőségeket kínál a fiatal generáció számára, és milyen foglalkoztatási lehetőségeket rejt magában.

A 2024–2025-ös tanévben közel 2800 kínai hallgató kezdte meg tanulmányait magyar egyetemeken. A növekedés nagyrészt Magyarország „keleti nyitás” politikájának és a kínai „Egy övezet, egy út” kezdeményezés (BRI) keretében folytatott együttműködésnek köszönhető.

A Stipendium Hungaricum magyar ösztöndíjprogram kulcsfontosságú eszköz; 2024-ben 295 kínai hallgató iratkozott be e program keretében. A kínai hallgatók gyakran azért választják Magyarországot, mert a tandíj és a megélhetési költségek viszonylag alacsonyak Nyugat-Európához vagy az Egyesült Államokhoz képest, miközben az oktatás minősége (különösen az orvostudomány területén) egyenértékűnek tekinthető.

Az Edutus Egyetem továbbra is elkötelezett a gyakorlatorientált oktatás és a nemzetközi szakmai párbeszéd mellett. Intézményünk kiemelt küldetése a jövő gazdasági és társadalmi folyamatainak elemzése, valamint az ehhez hasonló tudásmegosztó események támogatása.