Hírek

Edutus-os siker a kunmadarasi 24 órás motorversenyen!

568 kör a pályán, 180 liter elégetett üzemanyag, 24 óra megállás nélküli küzdelem és egy teljesen újjáépített, 40 éves Simson. Az Edutus Egyetem végzős mechatronikai mérnök hallgatója, Csóti Ádám és csapata hatalmas bravúrt végrehajtva, kategóriagyőztesként és címvédőként állhatott fel a dobogó legfelső fokára a kunmadarasi 24 órás Veterán Megbízhatósági Motorversenyen. Ádámmal a technikai kulisszatitkokról, a boxutcai krízisekről és a szakdolgozatába beépülő egyetemi tudásról beszélgettünk.

– Kezdjük a legelején: hogyan jött az ötlet, hogy elinduljatok ezen a rendkívül embert próbáló, 24 órás kunmadarasi versenyen?

– A történetünk 2023-ban indult, amikor először álltunk rajthoz. Bár többen ekkor láttunk közelebbről versenypályát először, sikerült megnyernünk a K4-es kategóriát, amihez szerencse is kellett és az ott szerzett élmények pedig egy életre elköteleztek minket. Nem volt kérdés, hogy a következő megrendezésre kerülő versenyen, idén visszatérünk. Kisköbcentis veterán kategóriában egész Európában alig találni hasonló 24 órás futamot, emellett a rengeteg közös munka és küzdelem hihetetlenül összekovácsolja a társaságunkat. Visszatekintve minden rááldozott percet megért.

– Egy ilyen győzelemhez komoly háttérország kell. Kikből állt pontosan a csapatod?

– A siker mögött egy rendkívül összetartó csapat állt. A nyeregben Senkár Ferenc, Ragacs Róbert, Németh Ferenc és én váltottuk óránként egymást. Mivel a motort közösen építettük, mindannyian pilóták és szerelők is voltunk egyben: aki lejött a pályáról, azonnal nyúlt a szerszámokért. A boxutcai háttérmunkát Ferenczi Zsolt és Dein Dávid végezték szinte alvás nélkül, emellett óriási köszönet jár szaktársaimnak, Ughy Annának, Nemes Evelinnek és Tóth Dávidnak, akik a pótalkatrész beszerzéstől az üzemanyag pótlásig, és a rajt pillanatától tartó szurkolásig mindent kézben tartottak.

– Úgy tudom, egy saját fejlesztésű, tuningolású versenymotorral álltatok rajthoz. Mit kell tudni erről a gépről, milyen átalakításokat végeztetek rajta?

– A motor alapját egy 40 éves Simson S51 adta. A korábbi tapasztalatokból tanulva szinte mindent átépítettünk rajta: az erőforrás egy 100 köbcentiméteres, egyedi vezérlésű membrános henger (Ragacs Róbert dicséretes munkája), hosszú löketű főtengellyel és 28 milliméteres verseny karburátorral. A kipufogót komoly számítások alapján, hidro formázással magam készítettem. Hosszú áttételű 5 sebességes váltót és egyenes fogazású, erősített kuplungot választottunk, mivel a pályán vannak gyors egyenes szakaszok is. Az extrém igénybevételt jól mutatja, hogy 3-szor cseréltünk olajat, és a blokk nagyjából 180 liter keverék üzemanyagot égetett el az 568 kör alatt. Erősített küllős kerekeket, olajcsillapításos telókat és első tárcsaféket használtunk. A jobb dönthetőség miatt egyedi lábtartókat, átszabott ülést és mélyebb állítható kormányt szereltünk fel, éjszakára pedig kanyarfényes LED-világítást építettünk ki.

– Ez a motor nemcsak a pályán, hanem az egyetemen is főszerepet kap, hiszen ez a szakdolgozatod központi eleme végzős mechatronikai mérnök hallgatóként. Hogyan sikerült összekötnöd a tanulmányaidat a gyakorlati motorépítéssel és a versenyzéssel?

– Sokat gondolkoztam, hogyan tudnám összekötni a szakmát a hobbimmal. Molnár László Tanár Úr órái adták meg az ötletet, hiszen a mérnök mindig mér és számol. Azt határoztam el, hogy valami hasznosat hozok létre az amatőr versenysportban, így egy kifejezetten kis kategóriás endurance motorokra, esetünkben erre a Simsonra szabott telemetria építésével és pályanapi tesztelésével folytatom a munkát a nyár hátralévő részében.

– Egy 24 órás megbízhatósági versenyen bármi megtörténhet. Milyen technikai vagy fizikai kihívásokkal kellett szembenéznetek a futam alatt, és hogyan lendültetek át rajtuk?

– Már a verseny előtt 2 héttel komoly krízisbe kerültünk, amikor egy teszten az erőforrásunk fele megsemmisült, így szűk határidővel kellett teljesen új koncepciót gyártanunk, mivel ilyen szűk határidővel senki nem tudta volna javítani vagy reprodukálni az alkatrészeket. A 24 óra alatt a rázkódás adta a legtöbb munkát: a kipufogót kétszer hegesztettük és bilincseket cseréltünk, a szétrázkódott hátsó lámpánk belsejét pedig egy sátorlámpával pótoltuk az éjszaka. Hajnalban egy komplett kerékcserét is meg kellett ejtenünk, emellett minden kiállásnál szigorúan ellenőriztük a hajtást és a fékeket. Fizikailag a nem tökéletes üléspozíció miatt a hátunk és a térdszalagjaink brutálisan kikészültek, aludni pedig a motorzaj miatt alig tudtunk. Ezt tudatos hidratálással, vitaminokkal és csapatszellemmel vészeltük át.

– Milyen érzés volt átvenni az első helyért járó trófeát, és mik a terveid a motorral vagy a versenyzéssel a jövőben, akár a diploma megszerzése után?

– Páratlan érzés volt másodjára is átvenni a K4-es kategória első helyéért járó trófeát, így szinte címvédőknek tekinthetjük magunkat. A versenymotort a rengeteg kopóalkatrész cseréje után szeretnénk visszahozni abba az állapotba, ahogyan megépült. A versenyzést a jövőben is szeretném folytatni akár kisebb kategóriákban is, de a diploma megszerzése után az első és legfontosabb tervem egy kis pihenés.

Az Edutus Egyetem közössége nevében szívből gratulálunk Ádámnak és az egész csapatnak a lenyűgöző eredményhez, és sok sikert kívánunk a szakdolgozat megvédéséhez, valamint a diplomához!