Hírek
Az ESG-szabályozás kulturális beágyazottsága és a válságálló fenntarthatósági szuverenitás térnyerése a Közel-Keleten
MIKLÓS ILONA főiskolai docens, Edutus Egyetem
e-mail: miklos.ilona@edutus.hu
Megjelent a 2026. ACTA PERIODICA XXXVII. kötetében (ISSN 2063-501X) az Edutus Egyetem különkiadásában a 4-15. oldalon.
Absztrakt
A tanulmány a közel-keleti ESG-szabályozás evolúcióját elemzi a 2026-os geopolitikai krízis és az Egyesült Arab Emírségek OPEC-ből való kilépésének tükrében. Hiszen a régió egy egyedi, „hibrid utat” választott: miközben a tőkepiaci integrációért átveszi a technokrata nyugati környezetvédelmi (E) sztenderdeket, addig a társadalmi (S) és irányítási (G) pilléreket saját vallási tradícióihoz, az iszlám finanszírozás etikájához igazítja. Ez a szelektív adaptáció hozta létre a „válságálló ESG-szuverenitás” modelljét, amely a fenntarthatóságot nemzetbiztonsági és önvédelmi eszközként használja a Hormuzi-szoros polikrízise idején. A kutatás elméleti vonala a 21. századi jogi kultúrák strukturális aszimmetriájának és a közel-keleti jogrendszerek vallási kötöttségének feltárása. Míg a nyugati ESG-szabályozás a szekularizált, kodifikált római jogra támaszkodik, a közel-keleti kulcsállamokban az írott alkotmányok hiánya és a teológiai (Saría és rabbinikus) etikával átitatott Alaptörvények dominálnak. Emiatt a vállalatirányítási (G) pillér nem adaptálható nyugati minták alapján. A konklúzió szerint a fenntarthatósági reziliencia és az állami szuverenitás megőrzése nem a formális jogharmonizáción, hanem a jogrendszer tradíciókba való szerves visszaágyazottságán keresztül valósul meg, egyúttal új, szuverenitás-alapú fenntarthatósági paradigmát teremtve a globális tőkepiacok és a nemzetközi szabályozási környezet egésze számára.
Kulcsszavak: ESG-szuverenitás, hibrid út, Közel-Kelet, iszlám finanszírozás, geopolitikai kockázat, OPEC, Emírségek
Abstract
This study analyses Middle Eastern ESG regulation amid the 2026 geopolitical crisis and the UAE’s withdrawal from OPEC. The region pursues a ‘hybrid path’: whilst assimilating technocratic environmental (E) standards for global capital market integration, it aligns social (S) and governance (G) pillars with its religious traditions, specifically Islamic finance. This selective adaptation has forged a model of ‘crisis-resistant ESG sovereignty’, utilising sustainability for national security during the Strait of Hormuz polycrisis. The theoretical novelty lies in uncovering the structural asymmetry of 21st-century legal cultures. Whereas Western ESG regulation relies upon secularised Roman law, key Middle Eastern states feature unwritten constitutions and theological Basic Laws (Sharia and Rabbinic ethics). Consequently, the governance (G) pillar cannot be adapted from Western templates. The study concludes that sustainability resilience and state sovereignty are achieved through the organic re-embedding of legal systems into national-religious traditions, establishing a new, sovereignty-based global sustainability paradigm.
Keywords: ESG sovereignty, hybrid path, Middle East, Islamic finance, geopolitical risk, OPEC, UAE.
