A Felvételi eljárás 2012-ben

A HVG által összegyűjtött legfontosabb kérdésekre az Edutus Főiskola munkatársai megadták a választ:

Tényleg sokkal kevesebben tanulhatnak ingyen, mint az előző években?

Igen, a 2011-es 53 ezer helyett idén csak 27 ezer elsőéves tanulmányait támogatja száz százalékban az állam, 15 550-en részösztöndíjasként tanulhatnak. A bölcsészképzések államilag támogatott hallgatói létszámát 1400-zal, a társadalomtudományit 1100-zal, a jogit 700-zal, a gazdaságit 4650-nel csökkentette a kormány. A magán felsőoktatási intézmények 2012-ben felsőfokú szakképzésre, alapképzésre nem kaptak állami ösztöndíjas, vagy részösztöndíjas helyet. Az  Edutus Főiskola ledolgozható tandíj programjával megteremtette a harmadik féle finanszírozási formát a magyar felsőoktatásban.

Miért éppen a jogi és a gazdasági szakok keretszámát csökkentették drasztikusan?

Az oktatási tárca szerint jogi és gazdasági végzettséggel könnyen el lehet helyezkedni, és a jövedelmek is meghaladják az átlagos béreket, így ezek a hallgatók „gond nélkül” törleszteni tudják majd a tanulmányaik finanszírozására felvett diákhitel 2-t. A keretszámok átrendezésétől emellett azt várják, hogy jóval többen felvételiznek majd műszaki, informatikai és természettudományi szakokra.

Milyen és kik vehetik fel az új diákhitelt?

Azok, akik részben vagy egészben maguk állják a költségtérítésüket, vagyis részösztöndíjasként vagy önköltséges hallgatóként tanulnak. A Diákhitel 2 teljes egészében fedezi a tanulmányok költségét. Nincs felső határa, mindig az adott képzés önköltségétől függ, amelyet az egyetemek, főiskolák határoztak meg. A Diákhitel 2-ből azonban kizárólag a tanulmányokat lehet finanszírozni, ezért az összeget közvetlenül az egyetem vagy főiskola kapja meg. Míg a Diákhitel 1 esetében a jövedelem maximumhat százaléka lehet a törlesztőrészlet, a Diákhitel 2-nél ez legfeljebb négy százalék lesz. A kamata kétszázalékos, a fennmaradó részt kamattámogatás formájában az államnak kell fizetnie. A szabad felhasználású diákhitelt akkor is felveheti a hallgató, ha Diákhitel 2-t is igényelt.

Van-e esély bekerülni a jogi és gazdasági szakokra?

A legnépszerűbb gazdasági szakokra, államilag támogatott képzésre már 2011-ben is 450 feletti pontszámmal lehetett bejutni. Az állami ösztöndíjas, részösztöndíjas ponthatárok várhatóan idén még magasabbak lesznek. Ezen a szakokon a nappali tagozatos, a költségtérítéses képzések mellett érdemes megjelölni a részidejű (levelező tagozatos) képzéseket is, ahol a bekerülési esélyek jóval kedvezőbbek.

Magánfőiskolán lehet-e ingyen tanulni?

A magán- és alapítványi főiskolák alapképzéseinek állami támogatását megvonta a kormány; ezekben az intézményekben – ilyen például az Edutus Főiskola — szeptembertől csak fizetős alapszakok indulnak majd, mesterképzésre viszont még kaptak állami ösztöndíjas helyeket. Az Edutus Főiskola hallgatóinak különböző alternatívákat kínál a képzési költség megfizetésére, mint például ledolgozható tandíjat vagy a Munkaerő-piaci ösztöndíjat.

Mit csinálhatnak azok, akik nem szereznek államilag finanszírozott helyet?

A keretszámokon felül az egyetemek és főiskolák bármennyi fizetős hallgatót felvehetnek, emellett több területen lesz részösztöndíjas képzés. Kérdés, hogy érdemes-e egy évvel elhalasztani a felvételit, a jövő évi keretszámokról ugyanis még semmit nem tudni. Még az is elképzelhető, hogy az ideinél is alacsonyabbak lesznek. Azok, akik nem kerülnek be egyetlen felsőoktatási intézménybe sem a pótfelvételi eljárás keretében újabb jelentkezést nyújthatnak be 2012 augusztusában.

Tényleg többe kerülnek szeptembertől a fizetős szakok?

2012-ben a legtöbb felsőoktatási intézményben szakonként húsz-harmincezer forinttal kell majd többet fizetni, mint eddig. A Corvinus gazdálkodási és menedzsment alapképzésén 2012-ben már 295 ezer forint lesz a féléves díj, míg a Budapesti Gazdasági Főiskola turizmus-vendéglátás szakán az idén 216 ezer forint lesz a költségtérítés. Az Edutus Főiskola a félévente fizetendő képzési díjat a nappali tagozaton általában 150 eFt-ban, míg a levelező tagozaton csak 130eFt-ban állapította meg. A Főiskolán a  legmagasabb képzési díjat a Turizmus – vendéglátás szakon nappali tagozaton kell fizetni, de ez a díj sem éri el félévente a 200 ezer forintot.

Aki állami ösztöndíjas helyet szerez, annak is fizetnie kell?

Könnyen el lehet veszíteni az államilag finanszírozott helyet. Akik nem szereznek elég jó jegyeket az első tanévben, azokat automatikusan átsorolják a részösztöndíjas vagy önköltséges hallgatók közé. Az új szabályok szerint fizetni kell, ha csúszik a diploma megszerzése: ha valaki hároméves alapszakra jár, de négy és fél alatt sem jut el a záróvizsgáig, a képzés árának felét vagy negyedét vissza kell fizetnie.

Előbb-utóbb tényleg elfogynak majd a diákok a magyar egyetemekről?

Ettől aligha kell tartani. Bár Ausztriában, Írországban, Skóciában és Szlovéniában az EU-s állampolgárok számára tényleg ingyenes a felsőoktatás, a megélhetés kétszer-háromszor drágább, mint itthon, ráadásul az angolul vagy németül legfeljebb középszinten beszélő diákok ezután sem választanak majd maguknak külföldi egyetemet.

Igaz-e, hogy „büntetést” kell fizetniük azoknak, akik külföldön vállalnak munkát?

Aki 2012-től állami ösztöndíjasként tanul valamelyik egyetemen vagy főiskolán, annak a végzést követő húsz évben legalább a képzési idő kétszereséig – vagyis hat, tíz vagy tizenkét évig – Magyarországon kell dolgoznia. Ha ezt nem teszi meg, vissza kell fizetnie a teljes állami támogatást, méghozzá kamatokkal együtt.

Cserébe a hallgatók garanciát kapnak arra, hogy lesz itthon állásuk?

Nem. Az oktatáskutatók szerint pontosan ez az új rendszer egyik gyenge pontja, a felvételizőknek úgy kell aláírniuk a hallgatói szerződést, hogy egyáltalán nem biztos, el tudnak majd helyezkedni a diploma megszerzése után. Ezzel szemben a magánintézményekben, így az Edutus Főiskolán is kedvezőbb költéstérítési összeggel, és röghöz kötés nélkül lehet diplomát szerezni.