Hírek
Gazdasági Csúcstalálkozó Tatabányán
Gazdasági Csúcstalálkozó Tatabányán A munkaadók igényei szerint is kell képezni – Röghöz kötött a magyar munkavállaló – Hangsúlyt kellene fektetni a munkaszocializációra – A vállalkozásoknak innovatívaknak kell lenniük A KKVHáz szervezésében Komárom-Esztergom megye székhelyén már a 15. csúcstalálkozót rendezték meg, amelynek fő témája a pályáztatás és a szakemberképzés helyzete volt. A kötetlen hangulatú tanácskozásnak a megyeháza adott helyet, a road-show a megszokottaknak megfelelően sok érdeklődőt vonzott. Tovább...
Gazdasági Csúcstalálkozó Tatabányán
A munkaadók igényei szerint is kell képezni – Röghöz kötött a magyar munkavállaló – Hangsúlyt kellene fektetni a munkaszocializációra – A vállalkozásoknak innovatívaknak kell lenniük
A KKVHáz szervezésében Komárom-Esztergom megye székhelyén már a 15. csúcstalálkozót rendezték meg, amelynek fő témája a pályáztatás és a szakemberképzés helyzete volt. A kötetlen hangulatú tanácskozásnak a megyeháza adott helyet, a road-show a megszokottaknak megfelelően sok érdeklődőt vonzott.
Komárom-Esztergom Magyarország egyik legkisebb megyéje, az utóbbi évek vagy inkább évtizedek fejlesztései után viszont rangos, iparosodott megyénk, gazdasága erős, több nagyváros körül fejlett az ipari park. A megyében jelenleg 5,3 százalékos a munkanélküliség, az egyik fő gond, hogy a 7300 regisztrált álláskereső 40 százaléka legfeljebb 8 általánost végzett vagy még azt sem.
Nem elég a tanfolyam, munkába is kell állni
Ezért a megyében különös hangsúlyt kap a különböző képzésekre és tanfolyamokra fordítható több milliárd forint ésszerű felhasználása. A munkaügyi központ napi kapcsolatban áll a potenciális munkaadókkal, ismeri azok igényeit. Így a következő években olyan feladatkörök elsajátításában is segíti a munkát keresőket, amelyekre valóban szükség van. A források hatékony felhasználását az bizonyítja majd, hogy a különböző tanfolyamok elvégzését követően mennyien helyezkednek el és hasznosítják új tudásukat. A kormány legújabb programja egyébként éppen azt szorgalmazza, hogy a közmunkásokat minél nagyobb számban lehessen visszavezetni a versenyszférába is.
A megyének egyébként a bányász múltja miatt erős hagyományai vannak, itt soha nem volt szégyen a munka, jellemző volt a tenni akarás, inkább azt nézték le, ha valaki nem akart dolgozni. A 2014-2020-as európai uniós fejlesztési szakaszban megyei szinte 40 milliárd forint pályázati pénz jut különböző feladatokra. A megyei közgyűlés megteremtette a hátteret, száz százalékban megyei tulajdonú gazdasági társaságot (kft.-t) hozott létre a munka levezényléséhez.
A településfejlesztés mellett minden bizonnyal a turisztika és a hozzá kapcsolódó vendéglátás lehet a pályázatok egyik nyertese. Bár a magyarországi turizmussal kapcsolatban elsőre Budapest, a Balaton és Hajdúszoboszló ugrik be sokaknak, 2009 óta tudatosan, megyei támogatással foglalkoznak a komáromi és tatai térség turisztikai fejlesztésével, s ehhez csatlakozik most Dorog és Esztergom körzete. Ehhez és más együttműködéshez remek alap a jó kapcsolat Szlovákia mellett a szomszédos megyékkel.
Tartanak a vállalkozások a pályázatíróktól
S ha már a pályázatok kerültek szóba, Lehoczky Tibor, a Goodwill Consulting képviseletében arról számolt be, hogy gyakran tapasztalja: még a közepes vállalkozások is tartanak a pályázatoktól épp úgy, mint a pályázatíró cégektől. Utóbbiak közül a kisebbek sajnos néha kevés szaktudással és kapcsolattal rendelkeznek, ezért érdemesebb a nagyobbakat választani. A következő időszak egyébként, jó felkészüléssel, a pályázatok paradicsoma lesz, amely előnyeit főleg a kkv-k élvezhetik, a mikro vállalkozások már sokkal kevésbé, a nagy cégek pedig egyáltalán nem.
Kassai Róbert miniszterelnöki megbízott felhívta a figyelmet, hogy a megyei pályázatoknál érdemes a helyi munkaerő bevonására koncentrálni. Az Európai Unió ugyanis külön hangsúlyt helyez arra, hogy a nagy források jó része helyi alvállalkozókhoz jusson, hiszen Brüsszelben is külön prioritás a kkv-k támogatása. Más kérdés, hogy uniós mérce szerint egy magyar nagyvállalat sok esetben csak európai kis vagy közepes cégnek számít. Beszédes adat, hogy az 530 ezer magyarországi cégből mindössze 3500 képes évi 5 milliárd forintos forgalomra. Kassai szerint fontos feladat a pályázatoknál a saját erő megteremtése, mert a banki finanszírozással finoman fogalmazva is vannak gondok.
Szinte minden hasonló rendezvényen visszatérő kérdés a bér és a szakképzés helyzete. Adorjáni Mária Ergonómiai Kkt.) arra emlékeztetett, hogy egyáltalán nem elég a szakképzettek munkába állítása, figyelni kell a munkaerő megtartására. A nyugat-európai fizetésekkel még a magyarországi multik bérei sem versenyképesek, nem véletlen, hogy bár különböző okok miatt, de 400-500 ezer magyar dolgozik külföldön. A szakképzés mellett nagy hangsúlyt kellene fektetni a munkaszocializációra, hiszen évtizedek teltek el úgy, hogy segélyből ugyanúgy meg lehetett élni, mint alacsonyabb fizetésből – nem volt motiváció, hogy valaki a munka mellett döntsön.
Röghöz kötött a magyar munkavállaló
Bár a megyében is van munkanélküliség, szakképzett munkaerőt több helyen is keresnek, mérnökökből például kimondottan nagy a hiány. Tálos Péter, a Joint Venture Szövetség elnöke, a komáromi Foxconn ügyvezető igazgatója egyszerre látja a problémát a multi és a kkv-k szemszögéből. Azt mondja, sokat kell fejlődnie a magyar üzleti kultúrának, röghöz kötött a magyar munkavállaló. Hiába lenne lehetőség más városban jobb szakmai körülmények között, több fizetésért dolgozni, csak kevesen mozdulnak, nyilván azért is, mert nem bíznak eléggé a jövőben.
Tálos Péter szerint a mai fiatalokat egyszerűen nem érdeklik a műszaki tudományok, általában a műszaki világ, pedig a cégüknél szívesen alkalmaznak pályakezdőket is. Eleve kalkulálnak azzal, hogy a főiskolákon, egyetemeken sokszor nem azt a képzést kapják meg, amire szükség van, de ez nem baj, mert a vállalat megtanítja őket, csak jönnének.
Németországban már az óvodában ismerkednek a szakmákkal
Szűcs György, a Dorogi Ipartestület elnöke szerint a szakmunkás-képzésben az utóbbi években néha nyomon követhetetlenek voltak a változások, végre tartalommal kellene megtölteni az új formákat. Úgy látja, hogy a mai szakmunkás képzés egyszerűen új alanyokat gyárt a munkaügyi központoknak. Sokat számít a családi minta, néha egy vasárnapi ebédnél több minden dől el, mint az iskolában. A középiskolásoknak sokkal több szakmai versenyt kellene rendezni, ez is motiválhatná őket, hogy a legjobbak közé kerüljenek. Mint mondta: Németországban – részben kamarai támogatással – már az óvodában elkezdik a szakmákkal való ismerkedést, mondjuk, Lego lakatosok vagy sofőrök segítségével. A családi vállalkozásokat is sokkal többet kellene támogatni, hiszen a gyerekek akár ott is kezdhetnek dolgozni.
Bartók István, az EDUTUS Főiskola volt rektora jó és rossz példáról is beszámolt. A náluk tanulók egyik találmányához például 50 millió forintos tőke kellett volna, ám egy korábban érdeklődő magyar cég végül visszalépett. A találmány és a majdani haszon így az Egyesült Államokban kötött ki. A hallgatók, főleg a levelezősök, jó része kkv-kból jön, vagyis sokkal több a munka- és élettapasztalatuk, mint azoknak, akik csak az iskolapadban ülnek.
Felmerült, hogy nagyon kellene már valami világra szóló magyar termék, magyar találmány, ám nagyon kevés az innováció. Ezen a téren a vállalkozók sokkal több kreativitást várnának a kormánytól. Tálos Péter erre azt válaszolta, nem a kormánynak, hanem a vállalkozásoknak kell innovatívaknak lenniük, hiszen az üzlet világában bárki előállhat egyedi ötletekkel.
Cikk forrása: KamaraOnline
http://www.kkvhaz.hu/cikk/2494-gazdasagi-csucstalalkozo-tatabanyan
Nyitó képünkön: Borsó Tibor, a Komárom-Esztergom megyei Közgyűlés alelnöke
Képek forrása: Edutus Főiskola
